„A Nemzetközi Büntetőbíróság mára egy politikai szervezetté vált” – szakértőt kérdeztünk az ICC-ből való kilépésről

Mint megírtuk: a magyar kormány arról döntött, hogy hazánk kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Gulyás Gergely azt mondta, a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi. Ismert: az ICC háborús bűncselekmények miatt letartóztatási parancsot adott ki Benjamin Netanjahu, illetve volt védelmi minisztere, Joáv Gallant ellen. Magyarországnak ennek megfelelően őrizetbe kellene vennie Netanjahut a hétre tervezett látogatása során.

„A Nemzetközi Büntetőbíróság egy tiszteletreméltó kezdeményezés volt, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált” – fogalmazott Gulyás Gergely, és kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.

Lapunk megkereste az ügyben Hack Péter jogászt, tanszékvezető egyetemi tanárt. Arról kérdeztük őt, pontosan mit is jelent ez a lépés.

„Mindenekelőtt tudni kell azt, hogy a Római Statútum nevű nemzetközi szerződés határozza meg a Nemzetközi Büntetőbíróság működését, joghatóságát és az általa tárgyalható bűncselekményeket. A statútumhoz önként csatlakozhattak az államok. Tehát minden állam maga dönthet arról, hogy akar-e tagja lenni vagy sem” – fogalmazott a jogász, hozzátéve, hogy 

Tartóssá váltak a korábbi aggályok

Mint mondta: Magyarország helyzete annyiban tér el más tagállamoktól, hogy Magyarország ratifikálta ugyan ezt az egyezményt, de nem hirdette ki. Azaz nem vált a magyar jog részévé, ilyen értelemben pedig már önmagában ez akadálya annak, hogy a hágai bíróság bármilyen döntését végrehajtsa Magyarország.

„Tehát nincs olyan kihirdetett jogszabály, ami alapján a hatóságok eljárhatnának” – magyarázta lapunknak.

Hack Péter elmondta: a kilépés egy ezen túlmenő döntés – 

„Ahogy a Gulyás miniszter úr is bejelentette, tulajdonképpen a Nemzetközi Büntetőbíróság mára egy politikai szervezetté vált. Én magam még országgyűlési képviselőként kérdést intéztem a magyar kormányhoz, hogy mikor csatlakozunk, hiszen akkor még jónak tartottam ezt az intézményt. De ami a gyakorlatban megvalósult belőle, az szerintem alátámasztja a magyar kormány álláspontját. Mára leginkább a politikai jelleg jelenik meg abban, ahogyan például az izraeli ügyeket kezelik. Hiszen egyértelműen politikai döntésről, nem pedig jogi döntésről beszélhetünk abban az esetben, amikor a Palesztin Hatóságot, amely nem állam, a Nemzetközi Büntetőbíróság államként fogadja el. 

– fejtette ki Hack Péter, hozzátéve, hogy Gáza az nem része a Palesztin Hatóságnak.

A jogász emlékeztetett, hogy a statútum azt mondja ki, hogy abban az esetben léphet fel a Nemzetközi Büntetőbíróság, ha egy adott tagország nem képes vagy nem hajlandó fellépni adott bűncselekmények (például háborús bűncselekmények, népirtás, emberiség elleni bűncselekmények) ellen.

„Izrael viszont képes és hajlandó is fellépni, és amikor voltak konkrét ilyen jellegű cselekedetek, akkor az izraeli igazságszolgáltatás elindította az eljárásokat. Tehát ez az egész eljárás Izraellel kapcsolatban azt mutatja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság egy politikai szervezet, nem pedig egy független, pártatlan igazságszolgáltatási szervezet” – húzta alá.

A kilépés menete

Hack Péter kifejtette, hogy a szerződés felmondásának van egy protokollja. Maga az egyezmény azt mondja ki, hogy az ENSZ főtitkárának kell benyújtani a visszavonási nyilatkozatot, 

„Ugye, ennek a bíróságnak a fenntartási költségeihez Magyarország hozzájárult, korábban volt magyar tagja is a bíróságnak, jelenleg ilyen nincs. Tehát nincs olyan magyar bíró, akinek le kéne mondania a mandátumáról” – fogalmazott ennek kapcsán.

A jogász szerint nyilvánvaló, hogy ez a lépés további politikai hullámokat fog majd vetni, de – mint mondta – jogi értelemben elvileg nem érheti retorzió Magyarországot. „Ahogy említettem, ez egy olyan szervezet, amelynek nem kötelező a tagsága, tehát önként társulhat hozzá bármelyik állam, és amihez önként lehet csatlakozni, abból ki is lehet lépni. Magyarország nem sért semmilyen normát azzal, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, vagy bármely más nemzetközi szervezetből, amely önkéntes tagságon alapul” – szögezte le.

Az Unió nem kötelezheti hazánkat

Hack Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a meghatározó országok, mint például az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Törökország vagy Izrael nem tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. 

Bár azt sejtem, hogy lesznek majd ilyen hangok az Európa Parlamentben, ahogy már vannak olyan hangok is, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozást feltételül szabják ahhoz, hogy európai uniós támogatást kapjon Magyarország. Ezek azonban komoly visszaélések az uniós joggal, mert a jog szerint azért a döntésért, amit szabadon meghozhat egy ország, nem kaphat retorziót” – jegyezte meg.

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP